A felsorakozók
Allah, a Könyörületes és Megkönyörülő Nevében.
{1} A rendben fölsorakozó angyalokra, {2} és az űzve tovahajtó angyalokra, {3} és az intést olvasó angyalokra! {4} Bizony, a ti istenetek egyedüli isten, {5} Ura az egeknek és a földnek, s ami a kettő között van és Ura a Napkeleteknek. {6} Fölékesítettük a legalsó égboltot a csillagok ékességével, {7} és őrizetül minden pártütő sátán ellen. {8} Nem fülelhetnek a legfelső tanácsra, mivel mindenfelől csillagok zúdulnak rájuk, {9} hogy elűzzék őket és örök büntetés lesz az osztályrészük, {10} kivéve azt, aki elcsíp valami elcsíphetőt, ám azt egy vakítóan fényes tűz csóva követi. {11} Kérj hát felvilágosítást tőlük, vajon ők vannak-e erősebbre alkotva, vagy azok, akiket teremtettünk? Tapadós agyagból teremtettük őket. {12} De nem! Te csodálkozol az ő tagadásukon, ők pedig gúnyolódnak a csodálkozásodon, {13} és ha intést kapnak, nem hallgatnak az intésre, {14} és ha valami jelet látnak, gúnyt űznek belőle. {15} Azt mondják: "Ez bizony nyilvánvaló varázslat! {16} Ha már meghaltunk, s porrá és csonttá lettünk, vajon új életre támadunk-e föl, {17} mi és hajdanvolt őseink?" {18} Mondd: "Igen! És ti alázatosak lesztek." {19} És csak egyetlen kiáltás, és íme, ők körülnéznek, {20} és azt mondják: "Jaj nekünk! Ez az Ítélet napja!" {21} Ez a döntés napja, amelyet folyton hazugsággal vádoltatok. {22} "Gyűjtsétek össze azokat, akik vétkeztek, s feleségeiket és azt, amit szolgáltak {23} Allah helyett, és vezessétek őket a Pokol útjára! {24} És állítsátok meg őket! Számot kell adniuk!" {25} "Mi van veletek, hogy nem segítitek egymást?" {26} De nem! Ma megadják magukat a sorsuknak. {27} És egymáshoz fordulnak és kérdezgetik egymást. {28} Azt mondják: "Ti mindig jobb felől szoktatok jönni hozzánk." {29} Azok azt mondják: "Nem! Ti nem voltatok hívők! {30} Nekünk nem volt hatalmunk fölöttetek. Nem! Olyan nép voltatok, amely nem ismert határt! {31} Beigazolódott hát rajtunk Urunk szava. Bizony, meg fogjuk ízlelni a büntetést! {32} Tévelygésbe vittünk benneteket. És mi is tévelygők vagyunk." {33} Bizony, azon a napon részestársak lesznek a büntetésben. {34} Így járunk el a bűnösökkel. {35} Olyanok voltak ők, hogy ha az mondatik nekik: "Nincs más isten, csak Allah", akkor fennhéjáztak. {36} és azt mondták: "Talán hagyjuk el isteneinket egy bolond költő kedvéért?" {37} De nem! Ő az Igazságot hozta el és megerősítette a korábbi küldötteket, {38} Bizony, meg fogják ízlelni a fájdalmas büntetést! {39} És csupán azért kapnak fizetséget, amit cselekedtek, {40} kivéve Allah kiválasztott szolgáit. {41} Nékik előre meghatározott gondoskodás lesz az osztályrészük: {42} gyümölcsök, és tisztességben részesülnek {43} a gyönyörűség kertjeiben, {44} egymással szemben elhelyezett kereveteken; {45} kupát hordoznak körbe közöttük, amelyben olyan forrás nedűje van, {46} amely áttetsző és gyönyörűség az ivóknak; {47} nincs miatta fejfájás és nem részegednek le tőle. {48} Mellettük lesütött tekintetű (nem foglalkoznak mással csak a férjükkel), nagy szemű nők, {49} olyan a színük, mint a tojás fehérje. {50} És egymáshoz fordulnak és kérdezgetik egymást. {51} Az egyikük az mondja: "Volt nekem egy társam, {52} aki azt mondta: 'Te is azok közé tartozol, akik hitelt adtak a küldöttnek? {53} Ha már meghaltunk, s porrá és csonttá váltunk, vajon ítélet vár minket?"' {54} "Nem akartok lefelé nézni?" - mondta. {55} És lenéz, és meglátja őt a Pokol közepén. {56} "Allahra!" - mondja -, "csaknem elveszejtettél engem! {57} Ha nem lett volna Uram kegyelme, most azok közé tartoznék, akiket előállítanak a büntetésre." {58} "Vajon meghalunk-e {59} az első halálunkon kívül, és nem fogunk-e büntetést elszenvedni?" {60} Bizony, ez a nagy diadal! {61} Efféle cél érdekében munkálkodjanak a munkálkodók! {62} Vajon melyik jobb szálláshely: ez, avagy a zaqqúm fa? {63} Kísértéssé tettük azt a kegyetleneknek. {64} Olyan fa az, mely a Pokol gyökeréből sarjad; {65} a gyümölcsei olyanok, mint a sátánok fejei. {66} És ők bizony abból esznek és azzal töltik meg a gyomrukat. {67} Utána forrásban lévő víz keverékét isszák rá. {68} Aztán bizony a Pokolba lesz visszatérésük. {69} Már az atyáikat úgy lelték föl, hogy tévelygők voltak, {70} és ők sietve haladnak a nyomdokaikban. {71} Már előttük is tévelygett a hajdanvoltak nagy része. {72} Küldtünk pedig intőket közéjük. {73} De nézd csak meg, milyen végre jutottak azok, akik intést kaptak {74} kivéve Allah kiválasztott szolgáit! {75} És hívott minket hajdan Noé és méltó válaszolók voltunk. {76} És megmentettük őt és háza népét a nagy szorongattatásból. {77} És az ő leszármazottait tettük meg az egyetlen maradéknak. {78} És meghagytuk a későbbieknek, hogy így áldják őt: {79} "Békesség Noéra a teremtmények között!" {80} Így fizetünk meg a jóravalóknak. {81} Bizony, ő a mi hívő szolgáinkhoz tartozik. {82} Aztán vízbe fullasztottuk a többieket. {83} És hitvallásának követői közé tartozott Ábrahám. {84} És emlékezz arra, amikor eljött az ő Urához romlatlan szívvel! {85} Emlékezz arra, amikor atyjának és népének azt mondta: "Mit szolgáltok ti? {86} Vajon csalárdul más isteneket akartok Allahon kívül? {87} Hogyan vélekedtek a teremtmények Uráról?" {88} És egy pillantást vetett a csillagokra {89} és azt mondta: "Beteg vagyok." {90} Azok pedig hátat fordítottak neki és magára hagyták. {91} Akkor ő titokban odafordult az isteneikhez és azt mondta: "Nem esztek? {92} Miért nem beszéltek?" {93} És nekik támadt, jobb kezével rájuk sújtva. {94} Az emberek sietve igyekeztek hozzá. {95} Ő azt mondta: "Azt szolgáljátok-e, amit ti faragtok ki, {96} amikor Allah teremtett titeket, és azt, amit csináltok?" {97} "Emeljetek neki egy építményt és dobjátok őt bele a lobogó tűzbe!" {98} Cselt akartak szőni ellene, de mi úgy intéztük, hogy ők maradtak alul. {99} És azt mondta: "Elmegyek az Uramhoz. Ő fog vezérelni engem." {100} "Uram! Ajándékozz nekem egy igaz fiúgyermeket az igazak közül!" {101} És hírt adtunk neki egy szelíd fiúról. {102} És miután annyira felserdült, hogy vele serénykedhetett, Ábrahám azt mondta neki: "Fiacskám. Azt láttam álmomban, hogy feláldozlak. Fontold meg hát, mi a véleményed!" "Apácskám!" - mondta ő-"Tedd azt, amire parancsot kaptál. Ha Allah is úgy akarja, állhatatosnak találsz majd az állhatatosak között." {103} És amikor mindketten muszlimok lettek és alávetették magukat Allah parancsának (Eszleme) és Ábrahám homlokával a földre fektette őt, {104} hangos szóval így szólítottuk meg őt: "Ábrahám! {105} Immár valóra váltottad az álmot!" Így fizetünk meg a jóravalóknak. {106} Ez volt bizony a nyilvánvaló próbatétel. {107} És mi egy óriási áldozattal váltottuk meg őt. {108} És meghagytuk a későbbieknek, hogy így áldják őt: {109} "Békesség Ábrahámra!" {110} Így fizetünk meg a jóravalóknak. {111} Bizony, ő a mi hívó szolgáinkhoz tartozik. {112} És hírül adtuk neki Izsákot és hogy próféta lesz az igazak között. {113} És megáldottuk őt és Izsákot. És az utódok között akad majd jóravaló, és akad olyan, aki nyilvánvalóan önmaga ellen vétkezik. {114} És kegyesnek mutatkoztunk hajdan Mózes és Áron iránt, {115} és megmentettük őket és népüket a nagy szorongattatásból. {116} És megsegítettük őket úgy, hogy ők lettek a győztesek. {117} És adtuk nékik a nyilvánvaló Írást, {118} s az egyenes útra vezéreltük őket. {119} És meghagytuk a későbbieknek, hogy így áldják kettőjüket: {120} "Békesség Mózesre és Áronra!" {121} Így fizetünk meg a jóravalóknak. {122} Bizony, ők ketten a mi hívő szolgáinkhoz tartoznak. {123} Éliás is küldött volt a küldöttek között. {124} Emlékezz arra, amikor azt mondta népének: "Nem óvakodtok Allahtól? {125} Ba'lhoz fohászkodtok-e és elhagyjátok a legjobb teremtőt, {126} Allahot, a ti Uratokat és hajdanvolt őseitek Urát?" {127} Ők azonban hazugsággal vádolták őt. Bizony elállíttatnak majd a büntetésre {128} kivéve Allah őszinte szolgáit. {129} És meghagytuk a későbbieknek, hogy így áldják őt: {130} "Békesség Éliásra!" {131} Így fizetünk meg a jóravalóknak. {132} Bizony, ő a mi hívő szolgáinkhoz tartozik. {133} Lót is küldött volt a küldöttek között. {134} Emlékezz arra, amikor megmentettük őt és háza népét mind, {135} kivéve egy öregasszonyt. Ő azok közé tartozott, akik hátramaradtak. {136} Aztán elpusztítottuk a többieket. {137} Bizony, elhaladtok mellettük reggel {138} és éjjel. Hát nem éltek az eszetekkel? {139} Jónás is küldött volt a küldöttek között. {140} Emlékezz arra, amikor a túlterhelt hajóhoz menekült. {141} És sorsot húzott a többiekkel és vesztes volt a vesztesek között. {142} És lenyelte őt a hal, mivel megrovást érdemelt. {143} És ha nem tartozott volna azokhoz, akik magasztalják Allahot, {144} akkor bizony a Feltámadás napjáig a gyomrában maradt volna! {145} Kivetettük őt, nyomorúságos állapotban egy kopár helyre, {146} és egy tökindát sarjasztottunk föléje. {147} És elküldtük őt prófétának százezerhez, vagy még többhöz. {148} Ők meg hívők lettek. Mi pedig megengedtük nekik, hogy egy ideig éljék világukat. {149} Kérj csak felvilágosítást tőlük, vajon az Uradnak leányai vannak-e, nekik pedig fiaik? {150} Vagy az angyalokat női lényeknek teremtettük-e, miközben ők szemtanúk voltak? {151} Bizony, ők csalárdságukban mondják: {152} "Allah nemzett." Valóban, hazugok ők! {153} Vajon fiúk helyett inkább leányokat választott volna? {154} Mi ütött belétek? Hogyan ítélhettek így? {155} Hát nem hallgattok az intő szóra? {156} Vagy van valami nyilvánvaló bizonyítékotok? {157} Hozzátok hát elő az írásotokat, ha igazat mondtok! {158} Közte és a dzsinnek között rokonságot állítottak föl. A dzsinnek azonban tudják, hogy elő fognak állíttatni az Ítéletre, {159} magasztaltassék Allah! Mennyire fölötte áll Ő annak, amit állítanak róla! {160} kivéve Allah őszinte szolgáit. {161} Ti, és amit szolgáltok, {162} nem fogtok őellene kísértésbe hozni senkit {163} kivéve azt, aki a Pokol tüzében sül. {164} Nincs közöttünk senki, akinek ne lenne jól ismert helye. {165} Bizony, mi vagyunk azok, akik fölsorakoznak, {166} és mi vagyunk azok, akik magasztalnak. {167} És ők egyre csak azt mondták: {168} "Ha hajdanvoltaktól intésünk lenne, {169} bizony, Allah őszinte szolgái lennénk!" {170} Ám ők nem hittek benne. De meg fogják tudni! {171} A mi szavunk már korábban elhangzott a mi küldött szolgáinknak, {172} hogy ők lesznek azok, akik megsegíttetnek, {173} és hogy a mi seregünk fog győzelmet aratni nekik. {174} Fordulj hát el tőlük egy időre, {175} és figyelj csak! Ők is meg fogják látni. {176} Vajon siettetik a mi büntetésünket? {177} Ha majd megszáll a portájukon, szörnyű reggel virrad azokra, akik intést kaptak. {178} És fordulj el tőlük egy időre, {179} És figyelj csak! Ők [is] meg fogják látni. {180} Magasztaltassék a te Urad, a Büszkeség Ura! Mennyire fölötte áll Ő annak, amit állítanak! {181} Békesség a küldöttekre, {182} és hála Allahnak, a teremtmények Urának!